2015. május 7., csütörtök

Bevezető

 Az egész szinte pillanatok alatt történt.
 Az utca teli van emberekkel. Én szalalonozva bújok át közöttük mikor a telefonom a kezemből a földre kerül.
 - Ó, a rohadt életbe! - szitkozódom majd megállok és visszafordulok, hogy a készüléket újra a birtokomba vehessem.
 Leguggolok, hogy jobban szemügyre vehessem a talajt, de sehol semmi. Csak lábak tengerét látom, semmi mást. Talán elnyelte a föld.
 Hirtelen a fülemet egy egyre inkább hangosodó morajlás csapta meg. A velem szembejövő emberek egy tagként fordultak meg és sikítások közepette indultak meg csordaként.
 Lélegzetvisszafojtva fordulok meg. A sokk ami akkor ért felülmúlhatatlan. Egy felhőt láttam. Egy nagy robbanás volt a közelben. De nem is egy helyen. Szétszórva a horizonton láttam egy-egy ilyet.

 A szél felerősödik és a morajlás át vált süvítéssé. Azt hittem én szédülök az ijedségtől, de nem. A föld mozdult meg alattam.
 Az utcában nem volt más egy lélek sem. Én még mindig nem tudok mozdulni. Halkan hallom a többi ember sikolyát. A tömbházak egymás után dőlnek el mint a dominók. Mintha egy játékos irányítaná az egészet úgy dőlt romba körülöttem a világ.
 - VIGYÁZZ!! - üvölt valaki mögöttem de én nem reagálok. Nézem ahogy porba hullik a város amelyben felnőttem.
 Valaki nekem jött és vele együtt a földre estem. A fejem zúg. Bevertem. Látásom nem a legtisztább de még így is látom, hogy a nem rég mellettem lévő ház úgy esik össze mint egy legóvár. Épp arra a helyre ahol az előbb álltam.
 Mielőtt elsötétült minden egy alakot vettem ki a gomolygó füst közül. Szőke haja volt és sötét bogár szeme. Arcformáját nem láttam. De ebben a pillanatban magába kerít a sötétség...
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Hát kedves olvasók. Ez lenne a bevezető.
Remélem elnyerte mindenkinek tetszését és felkeltette figyelmét.
Az első rész hamarosan érkezik!!! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése